2017. július 22., szombat

✧2. fejezet✧

Szia!

Itt is van a második fejezet!!
Na~ Hogy tetszett az első fejezet? Hosszú volt? Nem volt érdekes? Elsiettem? Hm? Milyen volt? Ha még esetleg nem jelölted be a Vélemények közül legalább az egyik rubrikát, akkor lépj vissza, és tedd meg! Az nekem nagyon sokat segítene! Köszönöm szépen!
Az első fejezetben ugye az történt meg, hogy Jae találkozott Tae-val, az istenverte fiúval. Jae ezek után találkozott a legjobb barátnőjével, Hacchan-nal. Kiderült, hogy egy gyereket hordoz a hasában, de a férje erről még nem tud, mert meglepetésnek szánja, mikor a férje 28 éves lesz. 
Ebben a fejezetben ezeket olvashatod: Jae azt hiszi, hogy nem fog soha többet beszélni Tae-vel vagy akár találkozni, de elég rosszul hitte. Tae ráír Jae-re Messengeren, mert Tae-nek még meg volt Jae száma, szóval egyszerű dolga volt. Jae először nem akar neki visszaírni, de végül visszaír. Tae rögtön azzal kezdi, hogy ő szeretne Jae-vel találkozni, meg egy kicsit beszélgetni. Jae a kíváncsisága miatt rögtön beleegyezik. De vajon a találkozásuk alatt mi fog történni? Kiderül, ha elolvasod! További jó olvasást kívánok a 2. fejezethez!
Kim Lee


2. fejezet
Song: Kuba Oms - My Love

A párnámba túrtam a fejemet, majd visszaordítottam anyának:
- Jó, mindjárt megyek!
Reggel van. Reggel 5 óra. Anya ilyenkor keltett. Pedig ma nincs semmilyen dolgom. Jesszus. Anya, miért?
Felemeltem a fejemet a párnából, és valószínűleg mérges arcot vághattam. Ügyetlenül felkeltem az ágyból, majd leszálltam róla. Megráztam a kócos hajamat, de elég jól tudtam, hogy ettől nem lesz jobb. Talán rosszabb is lett. Felvettem a papucsomat, majd először a tükrömhöz vetettem magam. Megnéztem magamat. Az arcomon most nem volt semmilyen pati, de, ha eleve lenne, akkor is eltakarnám a sminkkel. A hajam kócos volt, de nem volt vészes. Most nem akartam felöltözni, még kifésülni se a hajamat. Az ajtó irányába mentem, majd a kezemet a kilincsre helyeztem, és lenyomtam, majd az ajtó kitárul előttem. Mikor kimentem a szobámból, becsuktam magam mögött az ajtót. Vettem egy mély levegőt, és a konyha felé indultam el.
- Jó reggelt anyu. - a hajamba túrtam, majd csukott szemmel az asztalhoz leültem. - Mi ez a kora reggeli költés? Még csak reggel 5 óra van.
- Bocsi, csak nagyon kellett. - anya felém fordult, és rám vigyorgott. - Ma korán el kell mennem a munkahelyre, mert azt kérte a főnököm. És nem szeretném, hogy ne tudd, hogy hol vagyok, meg, hogy ne legyél ébren, mikor indulok.
- Anya? Felvettek? - rákönyököltem az asztalra, és ásítottam egyet. - Ez csodás.
- Lehetnél kedvesebb is.
- Az vagyok. - megint ásítottam. - De ezt ráírhattad volna valamilyen kis papírra, és itt hagyhattad volna nekem.
- Hm, nem rossz ötlet. - felém fordult, és a kanállal rám mutatott. - Jó vagy, lányom.
- Kösz. - a fejemet az asztalra raktam, de éreztem, hogy anyu megsimogatja a kócos hajamat, majd egy puszit nyom rá.
- Reggeli~ - elengedte a hajamat, és hallottam meg láttam is, hogy elém helyez egy tányért, amin rizs és rajta curry (húsos) van. - Most csak ezt tudtam csinálni. Ugye nem baj?
-  Ez nekem tökéletes. - bólintottam, és már vettem a kezembe az előttem lévő kanalat, és már a rizsbe nyomtam.
Miután felszedtem egy kicsit rögtön a számba nyomtam, és vörös lett az egész arcom. Az én anyukám főz a legjobban a világon. Istenien finom, nem megunhatatlan és ráadásul mindig valami újjal lep meg. Ajj, de jó~
- Anya ez finom lett. - bólingattam közben, és e mozdulat közben az ételt tömtem a számba.
- Akkor jó. - szedte le magáról a köntösét, majd gyorsan elpakolt, és már a cipőtartóhoz ment, ahol felhúzta a magassarkúját. - Drágám, én szerintem indulok, mert nagyon hamar ott kell lennem. Te majd vigyázz a házra, okés? - levette a tartóról a táskáját, majd a vállára rakta, és a kulcsért nyújt be a zsebébe. - Na, szia addig is legyél jó! Ne unatkozz! - a kulcsot elhelyezte a zárban, majd kinyitotta az ajtót, és kiment rajta.
- Hát, gyorsan leléptél, anya. - teli szájjal beszélgetni kezdtem el magammal. - Csá.
Körülbelül úgy 5 perc alatt megettem a reggelit, majd a senkinek megköszöntem az ebédet, és végül elpakoltam az asztalról. Lusta voltam már elmosogatni, de maximum majd azt később megcsinálom.
Rögtön a szobám felé indultam. Még alig voltam ébren, de sikeresen eljutottam a szobámba. Most nyitva hagytam az ajtómat, hogy a biztonság kedvéért nyitva legyen. A tükör előtti kis asztalomról levettem a telefonomat, majd az ágyba huppantam, és szétterültem. Rögtön megnéztem, hogyha jelzett-e valami vagy akár hiányoztam-e valakinek. Semmi. Semmi, senki. 10 percen keresztül azzal a hülye Chicken Scream-el játszottam, mert nem tudtam semmi mást csinálni, unatkoztam. Tudom, anyu mondta, hogy ne unatkozzak, de há' mit tudnék csinálni? Hacchan-nal nem tudnék beszélni, mert ő most dolgozik, és nincs senki más haverom vagy barátom. Kicsit kellene barátkoznom.
Tae.
Megráztam a fejemet, és a párnába csaptam. A neve a fejemben maradt tegnap óta. Este is gondoltam rá, hogy mennyire megváltozott. Jó, nem a perverz értelemben, hanem... Hanem csak úgy.
Először is a tetkó. Mi lett vele, hogy teletetoválta magát? Depresszió? Menőség? Vagy csak szimplán megtetszett neki? Haa, inkább hagyom. A tetoválás nem érdekel.
A perverzsége szintúgy megmaradt, nem sokat változott. Az a mosoly, meg a szemmosoly... Ugyanolyan volt. Nem változott semmit.
A haja kicsit fiúsabb lett, de az iskolában eleve nem volt megengedett, hogy ilyen össze-vissza álló hajban menjél, vagy túl kihívó legyen. Értem, ez most hülyén hangzik, hogy kihívó hajstílus, de én így hívom, meg az osztályfőnököm is így mondta. Számomra is furcsa volt először, de már annyiszor mondta, hogy egy kis idő után megszoktam.
És hát a személyisége. Az függetlenül megváltozott. Hihetetlenül másmilyen. De, ami mégis a legjobban zavart az a beszéde volt hozzám. Igen, kedves volt tőle, hogy megvédett a betegtől, de ez azért még is túlzás volt, hogy csúnyákat mondott rám. Egyszerűen... ez nagyon fájt számomra. De tudjátok mi a vicces? Hogy én már nem érzek semmit Tae iránt, de mégis fáj, ha megbánt. Szerelmi érzés? Nem, dehogy! Az lehetetlen! De, ha jobban belegondolok, akkor pontosan nem is tudom, hogy barátilag érzek e valamit iránta. NEM, NEM! Ezek után biztos, hogy nem érzek! Sőt, már jobban is gyűlölöm a szokottnál!
Este ugyanezek a gondolataim futottak végig a fejemben, csak az volt a szar, hogy alig aludtam tegnap. Iszonyatosan fáradt vagyok, de mégsem akarok visszaaludni vagy csak legalább pihenni. Miért kellett most megint eszembe juttatnom Tae-t? Most mind ő fog járni a fejemben...
Megint megráztam a fejemet, majd a telefont letettem magam mellé, és felültem. A kezeimet a pufi arcomra helyeztem, majd megcsapkodtam az arcomat, hogy egy kicsit felébredjek, meg, hogy ne ábrándozzak Tae után.
Várjunk. Várjunk csak... Tae-nek vajon van valamilyen profilja? Úgy értem, hogy a közösségi oldalak közül? Jesszus, miért nem gondoltam erre?!
Gyorsan a telefonom után nyúltam, és feloldottam, majd beléptem a Messenger-be. A keresőnél nem a telefonszáma után kerestem meg, hanem beütöttem a nevét: Chul Bok Tae.
Rögtön kiadta elsőnek. A szívem a torkomba pattant, remegve mentem rá a képre. A szemeim nagyobbra tágultak, és csodálkozni kezdtem a profilképét. Szintúgy, mint nekem nincs Facebook-ja, csak itt Messengeren csinált profilt. Nézem, figyelem. Először tényleg nem ismertem fel ezt a lényt, de, ha jobban megfigyeled, tényleg ő az.
Először kicsibe néztem meg, de nem bírtam ki, hogy ne nézzem meg nagyobb méretben azt a csodálatos (szerinte csodálatos, nem szerintem) selfie-t.
A szívem gyorsabban verni kezdett a szokottnál. Most komolyan. Nem akarok ilyen lenni, de... Tae szerintem irtó szexi, és jól kinéző fiú. 
A telefont óvatosan a fejemhez csaptam, és olyan hülye voltam, hogy véletlen rámentem a hívásra. 
- Baszki! - minél hamarabb kinyomtam, nehogy jelezzen Tae-nek, de már késő volt, mert így is úgyis jelezni fog neki. - Basszus!
Nyögdécseltem, miután felhívtam ezt. Már majdnem úgyis a sírás szélén voltam, de azért az Isten szenvedtessen még meg. Kösz, Isten.
- Olyan hülye vagyok! - csaptam a fejemet újra a párnába. - ÁÁÁ! Most mi legyen? Vajon Tae látni fogja?! Fog valamit rá egyáltalán reagálni? Ááá! - visítozni és ordítozni kezdtem, de a szívem újra hevesen kezdett el dobogni. Egyszerűen félek, hogy mi lesz...
A telefont leraktam a fejem mellé, majd elfordultam tőle. Dühösen elkezdtem magamat hibáztatni, hogy mekkora egy barom vagyok. Legszívesebben most öngyilkos lennék, de azért az mégse tehetném meg. 
Fél órán keresztül ezek a gondolatok futottak végig újra és újra, előröl és előröl. Egyszer csak megrezzent a telefonom, és a szívem megállt a dobogásában. Nyeltem, majd a telefonomhoz fordultam, és a kezembe vettem. 
Remegve megnyomtam a bekapcsoló gombot. Becsuktam a szememet, mert féltem, hogy mi lenne, ha Tae írt. Vettem egy mély levegőt, majd kinyitottam a szemeimet, és pontosan rátaláltam.
Tae írt
- Baszki. - a fejem lángokban égett, nagyon ideges lettem. Izzadni is elkezdtem, de az volt a szerencse, hogy csak a kezem kezdett el izzadni. - Nyugi, nyugi van Jae. Hamar lerázzuk ezt a pöcst, és majd sikeresen nyugodt leszek életem végéig. Fhú. - kifújtam a levegőt, majd egy mélyre beszívtam. 
Feloldottam a telefont, majd rámentem a Messenger-re, és rámentem arra a "beszélgetésre", ahol véletlen felhívtam Tae-t.
Írta:
5:47 PM

Chul Bok Tae: Hát szia
Chul Bok Tae: Miért kerestél? Baj van? Hirtelen beizgultál vagy mi? Kell segítség Jae?

Chul Bok Tae a becenevét a következőre állította: Jaee~
Chul Bok Tae a saját nevét a következőre állította: Taee~

Taee~: Írj vagy hívj, ha van valami, amit szeretnél. Várok 😘

A kis köcsög. Ne merjen nekem küldeni csókos smile-t, mert fellövöm az űrbe nyomikát. Ott meg majd bemegy a fekete lyukba, és meghal, majd az Alien (mint a mostani horror filmben) a hulláját megtalálja a Földön, és megeszi. Kész, vége. Happy End.
Vettem megint egy mély levegőt, majd elkezdtem neki visszapötyögni:

5:49 PM

Jaee~: Szia Tae.
Jaee~: Véletlen hívtalak. Bocs.
Jaee~: És parasztkám, ne küldj nekem csókos smile-t, mert akkorát kapsz 😡😤

Tae már rögtön visszaírt.

5:50 PM

Taee~: Há szia~
Taee~: Köszi a kedvességet. Ezt szeretem 🙉 Biztos, hogy véletlen volt...? 😏😏

Jaee~: Igen, biztos, hogy az volt. Most hagyj.   5:51 PM

Taee~: N-E-M- 😫 Akarok valakivel beszélgetni~~ Így is uncsi az életem.

Jaee~: Nem lehetséges, mert hiszen olyan sok lánnyal vagy egyetlen egy kapcsolattal, hogy az biztosan szórakoztató 😑   5:52 PM

Taee~: Áucs. Ez fájt lányka. Azért ez mára már nem igaz. Honnan veszed, hogy én most komolyan egy kapcsolatban vagyok ?? 

Jaee~: Mert biztos, hogy így van. Miután rájöttem az igazságra, biztos, hogy így van 😇

Taee~: Küldhetek a hasamról egy képet ?? 😎 Túl szép, nem bírom, hogy valaki ne nézze meg.   5:53 PM

Jaee~: Küldj a ribancaidnak. És ez most, hogy jött?

Taee~

Taee~ egy fájlt osztott meg Önnel.

Taee~: Szerinted még kell gyúrnom vagy most ez elég nekem??   5:54 PM

Nem akarok ilyen lenni, de... egy kicsit elvörösödtem a has láttán. Így nem tűnik annyira szexinek, de, ha jobban belegondolok ez itt Tae kockahasa... NEM! Nem lehetnek perverz gondolataim vele kapcsolatban!

Jaee~: Szerintem ez így jó...

Mi a szar? Miért írtam ezt?!

Taee~: TÉNYLEG?! Hm, nem is vagyok olyan rossz 😆 Kösz💘 Ezt most jól esett hallani Tőled 💞

Jaee~: ...   5:55 PM

Taee~: ?? No comment gurl? 

Leesett a beszéd.

Jaee~: Valamit szeretnél, nem? Csak mondd.   5:56 PM

Taee~: ...

Jaee~: Most te kerültél depresszióba vagy mi 😓

Taee~: Bocsánatot szeretnék kérni a tegnapi rossz viselkedésem miatt.   5:57 PM

Taee~: Azt hitted, hogy nem láttam mikor egy könnycsepp csúszott le az arcodon? Azt hitted, hogy nem láttam mikor megbántottalak, mert rossz passzba hoztalak? ... Tudod... Fura ezt hallani tőlem nem ? 😟 De az a lényeg, hogy nagyon, DE NAGYON SAJNÁLOM. Nem akartam, csak kicsúszott a számon. Megbocsátasz, Jae? 😣 Nem akartam, hogy összetörjem a szívedet vagy vlmi 💔→💓 Jobb így??   5:59 PM

Lefagytam. Miután elolvastam a szöveget, amit Tae írt a szívem megkönnyebbült, de a másik fele meg hevesen vert Tae iránt. Annyira érzékeny vagyok e üzenetek miatt, hogy természetesen egy könnycsepp alakult a szememben, majd az arcomon keresztül a telefonom képernyőjére esett. Letörültem, aztán majd a szememet is megtöröltem. Próbáltam visszatartani a sírást, de most sikerült. Ha nem tudtam volna visszatartani, akkor biztos, hogy nem tudtam visszaírni Tae-nek. Ha sírok, nem tudok semmit se csinálni közben, de általában minden ember így van. 
Feldolgozni nem tudtam rendesen, de legalább visszaírni sikerült.

Jaee~: Köszönöm Tae. Az igazság TÉNYLEG összetörted a szívemet, mikor hallottam azokat a szavakat, de most már sokkal jobban érzem magam, nagyon örülök, hogy elmondtad. Remélem nem nevetgélsz a telefon mögött, hogy milyen lányos vagyok vagy valami, de tényleg KÖSZÖNÖM😌 Ez most tényleg jól esett hallani😄  6:00 AM

Taee~: Akkor jó😁 Bocs, de tényleg. Öm, még lenne valamiről szó, amiről beszélni szeretnék veled.

Jaee~: Mi az? 

Taee~: Nem akarsz ma velem (valamikor) kimenni egy helyre, hogy beszélgessünk egy kicsit? Nem kívánkozok semmi rosszat tenni, ha rögtön arra gondolsz. De én nagyon szeretnék dumálni veled csak nem tom, hogyha te szeretnéd meg, ha van kedved ? 😕   6:01 PM

Jaee~: Attól függ, hogy mikor? Egyáltalán mikor érsz rá? Mert én ma szabad vagyok.

Taee~: Most ez azt jelenti, hogy akarsz?

Jaee~: Aha.   6:02 PM

Az igazság féltem megírni neki, hogy "Aha.", de annyira kíváncsi vagyok, hogy miről akar velem beszélni. Még utálom, nem javult egy fokkal se, de kíváncsi vagyok, hogy mit akar tőlem...

Taee~:  Este 7 óra? ?   6:03 PM

Jaee~: Okés. Nekem jó.

Taee~: Találkozzunk este 6:54-kor a Burger Hunter Plus-nál. Nem a kicsinél, hanem a nagynál. Nem kell hoznod pénzt, majd én fizetek💲💲   6:04 PM

Jaee~: Köszi. Oké, majd akkor... tali.

Taee~: Ok szia👀👀

És vége lett a beszélgetésünknek. Az utolsó üzenetemet újra elolvastam, és nehezen tudtam elképzelni, hogy én most komolyan leírtam. Olyan furcsa volt olvasni, hogy: "Oké, majd akkor... tali". 8 év elteltével nem írtam még ilyet Tae-nek.

***

Állítólag csak 6:54-kor találkoznák Tae-vel, de én már itt rohadok a hülye Burger Hunter Plus-nál, mikor az óra háromnegyed hetet ütött.
Idegesen méregetni kezdtem magamat a szemeimmel, és az arcomat felpuffasztottam, mert annyira mégsem tetszett, hogy ezt vettem fel. 
Egy sötétkék rövid ujjú, amin egy farmerkabát van. Rajtam volt még a fekete baseball sapkám, de azt már rögtön levettem mikor megérkeztem a találkozási helyre, mert idegesített, meg attól féltem, hogy elrontja a kiegyenesedett hajamat. Nehogy kócos legyen, és Tae kinevessen. 
Egy világoskék rövidnadrág volt még rajtam, és egy bokáig érő, fehér zoknit húztam még fel a tornacipőmre. Nem készültem fel arra, hogy ez inkább randi lesz, ez csak egy találkozás, semmi több. 
Egy EXO-s hátizsákot vettem fel, ami viszont passzolt, mert fekete volt, és nem olyan nagy, mint tényleg egy kiránduló táska. Szóval... tökre illett a cuccomhoz.
Jó, mielőtt még nem tudtátok volna, de én kpop fan vagyok. Először SF9 táskát akartam rendelni, de aztán rájöttem, hogy az EXO-t mégis jobban szerettem. Aztán két hétig nem döntöttem el, hogy melyik legyen. Rá a harmadik hétre megrendeltem ezt a táskát. Örülök neki, hogy végleg eldöntöttem, hogy megrendeljem valamelyiket. 
A lábujjaim idegesen mozgolódtak a cipőmben. A fogaimmal vicsorítottam az elhaladó embernek, aki természetesen, hogy megijedt tőlem. Inkább féljenek, minthogy szeressenek engem. Eleve nem akarok furcsa és különös idegenekkel kapcsolatot teremteni. Hacchan viszont első látásra kedves volt, vele persze, hogy tovább építettem az ismerkedési körömet.
Kivettem a farmerkabátom zsebéből a telefonomat, és megnéztem az időt. 6:52. Hol van Tae? Ahogy régen ismertem nem szokott késni. Ez is a változása, haha. 
Bambultan nézem a telefonomat, majd érzek egy szusszanást.
- Jae, mi az?
- Jesszus! - Tae állt előttem, és nézte, hogy mit csinálok a telefonomon. - A szívbajt hoztad rám! - rácsaptam a vállára. - Te pöcs!
- Bocs, de vicces volt. - nevetett, majd mosolyogni kezdett, és figyelmesen végigmért. 
- Mi van? Nem tetszik? - elfordítottam a fejemet, és vörös lett az arcom. 
- Nekem tetszik. Furi első látásra, de majd megszokom. - az arcomhoz hajolt, majd megpuszilta a fejemet. - Cuki. - súgta a fülembe.
- Te köcsög! - most a fejére csaptam. Megrezzent egy kicsit, de nem zavarta. Rám kacsintott, majd megfogta a kezemet, és bevezetett az étterembe.
Mind a ketten körülnéztünk, hogy hol van üres hely. 
- Ott ni. - mutatott Tae a leghátsó helyre, ami teljesen üres volt. Meghúzott, majd az üres helyekre mentünk. Én elengedtem a kezét, és gyilkos fejet vágtam, majd levettem a farmerkabátot, és leültem a helyre. A táskát is levettem magamról, és magam mellé raktam. Az asztalra könyököltem, és felhúzott szemöldökkel Tae-t néztem.
- Valami baj van, Tetkó Herceg? - széles mosoly eredt az arcomra.
- Haha, nagyon vicces. - kinyújtotta a nyelvét. - Nem, de viszont leveszem a kabátocskámat. - úgy is tett. Levette, én meg rögtön el is fordítottam a fejemet. Tele volt a keze tetkóval, még az ujjai is tetkóval voltak díszítve. Fekete rövid ujjúban volt, de annyira rásimult a hasánál meg a mellkasánál, hogy egy kicsikét lehetett látni a kockahasát. A karjai is izmosak voltak, ki volt gyúrva, látszódik is rajta. 
- Na, mit kérsz? Nem kell jönnöd. - rám nézett. 
- Egy ketchupos hot dogot, és hozzá kólát. Kész, ennyi. - megint elfordultam.
- Oké. Megyek akkor. - intett, majd a pénztárcájával együtt a pénztárhoz ment, és már rögtön beszélni kezdett az eladóval. 
Az étteremben nem voltak olyan sokan, sőt, kevesen is voltak. Hát persze. Hétköznap. Este 7 óra. Ki akar ilyenkor idejönni? Jó, magunkat kihúzom.
Tae úgy kb. 2 perc múlva már visszajött az asztalhoz, majd leült velem szembe. A pénztárcát elrakta, majd az ujjait összekulcsolta, és az összekulcsolt ujjait rárakta az asztalra, és figyelmesen nézni kezdett.
- Mi van már megint? - elpirultam, és kiöntöttem rá a nyelvemet. - Úgy nézel rám, mint, aki éppen most szül vagy valami. 
- Te most szülsz? - poénosan csodálkozni kezdett. - Hol a baba?
- Te kurva. - a középső ujjamat mutattam meg neki.
- Hé, nem vagyok kurva. És eleve ne használd ezt a szót pasikra, mert a kurva az lányból van. 
- Tudod, vannak buzik is e világon.
- Tényleg? Na ne mondd. - megint poénosan rángatta a fejét, közben idegesítette, hogy ezt mondtam. - Olyan vagy, mint egy kisgyerek, aki most jött rá, hogy nemcsak pasi herceg és lány hercegnő szerelem van a világon, hanem azonos neműek köztik is kialakulhat a szerelem. 
- Kösz, hogy mondtad. - a fejemet fogtam, és rájöttem, hogy akkora baromság volt, hogy eljöjjek erre a találkozóra.
- Itt is vannak az ételek. - hirtelen lerakta az asztalunkra a kiszolgáló, és ránk mosolygott. - Jó étvágyat hozzá!
- Köszönjük. - a lányra mosolyogtam, majd a kajára vetettem a szememet. Hát a kaja az fontosabb számomra, mint a lány mosolya.
Elment a lány, és visszafordult, és Tae-re nézett, aki már a szájába tömte a hamburgert. 
A lány észrevette, hogy éppen őt nézem, és ahogy néztem kb. gyilkos arcom lehetett. Megijedt, majd visszament a pultjához, és a munkájába vágott.
- Mi az? - Tae teli szájjal, és kidülledt szemekkel figyelt engem. - Nem eszel? - kiesett egy salátadarab a szájából, ami ráadásul majonézes volt.
- De eszek. - cukin néz ki Tae, mikor fel van puffadva az arca, emiatt elpirultam, majd a kezembe vettem a hot dogot és beleharaptam. 
Óvatosan enni kezdtem, mert nem akartam, hogy lecsöpögjön a ketchup vagy leessen egy darab. Tae csak jól tömte magába a hamburgert, már úgy szerintem megette a felét is. De értitek, ez nem kis darab hamburger, hanem bazi nagy. 
Az igazság nemcsak azt néztem, hogy Tae perpillanat mit csinál, hanem még azt is néztem, hogy hogyan csinálja. Míg lebambultam, hogy néztem őt, észrevettem, hogy már megette azt a hamburgert. 
- Á, ez most jól esett. - büszkén simogatta a hasát, majd rám nézett, és csodálkozni kezdett. - Nem tudsz enni? 
- Mi van? - felnéztem rá, mert miután abbahagyta az evést, nem akartam, hogy megtudja, hogy pontosan őt néztem. - Miről dumálsz-
Késő volt. Tae egy szalvétával letörölte az arcom mellett ketchup nyomatot, majd megsimogatta a buksimat.
- Jó kislány. - gonosz mosoly került az arcára. 
- Hozzád vágjam a hot dogot? - felemeltem a kezemben lévő hot dogot, és összehúzott szemöldökkel figyeltem Tae-t. 
- Kérlek. - elfordította a fejét, majd boldogan mosolygott. 
- Nem, mert a kaja fontosabb. - csak egy pár falat volt a hot dogból, ezért gyorsan megettem. - Köszönöm az ételt. - teli szájjal intettem neki.
- Szívesen. - kacsintott.
Beleittam a kólámba, talán olyan gyorsan is ittam, hogy majdnem az egészet kiittam. Abban is csak pár korty maradt, azt rögtön megittam.
- Áj, ez jól esett. - megtöröltem a szalvétával a számat, majd felálltam és a hátamra vettem a táskámat.- Ennyi elég volt veled. Köszi a kaját, talán csak azért jöttem el veled.
- Hé, várjá' má'! - mondta Tae, és ő is felállt.
Én már annyira gyors voltam, hogy az ajtónál termettem, és onnan még gyorsabban kezdtem el lépkedni. 
- JAE! - Tae ordítozni kezdett a mély hangjával, majd utol ért engem, és a karommal együtt elkezdett engem rángatni valahova.
- Te perverz! Hova viszel?! - próbáltam ellenkezni, de nem tudtam, mert erős volt a szorítása, meg eleve erős fiú. 
- Nyugodj már le! - rám nézett, majd átmentünk egy átjárón, és látom, hogy egy parkba visz engem.
- Ne mondd, hogy itt akarod-
- Eszem ágába se jutott! - megint rám ordított. 
Rángatni kezdett megint, hogy jöjjek gyorsabban. Észrevettem, hogy mit akart.
Megálltunk egy korlátnál, majd elengedte a kezemet, és a korlátra esett.
- Erőszakosabb lettél Jae. Ez nem tetszik! 
A várost lehetett látni, sötétben. Nagyon szép kilátás volt. Több ezer fény világított több helyen. Lehetett látni több épületet is, például a bankot, az iskolákat, a kórházat vagy bármi mást. A szemeim csillogtak, annyira szép látvány volt. 
Tae mellé mentem, majd a korlátba kapaszkodtam.
- Ez gyönyörű. - egy kicsit jobban kihajoltam. 
- Te meg azt hitted, hogy egy parkban foglak megerőszakolni. Azért azt má' nem csinálnám. - bús arca lett. 
- Köszi, hogy elhoztál ide. - rámosolyogtam, majd elpirulva, de ügyesen megsimogattam a fejét, mint egy kisgyereknek. 
Miután megtettem, tudtam, hogy még vörösebb lett a fejem, de nem érdekelt. Majd újra a kilátás felé néztem. 
- Az igazság... - Tae még jobban közelebb jött hozzám, és éreztem kiegyenesedik, majd megfogja a kezemet, és összekulcsol (az ujjaival) velem, majd a korlátra rakja az összekulcsolt kezeinket. - Mindig ide jöttem, ha valami bajom volt, vagy sírni akartam. Féltem otthon sírni, mert akkor elkezdenének aggódni, amit nem szeretek. Akkor is ide jöttem, mikor dobtál, és nem tudtam, hogy mitévő legyek. - lehajtotta a fejét, majd rám nézett. - Ez az a hely, amit megakartam Neked mutatni. Rajtad kívül még nem mutattam meg senkinek. Te vagy az első, akivel először itt vagyok.
Elpirultam, meg egy kicsit mérges lettem, hogy meg merte fogni a kezemet, de míg ezeket elmondta, akkor már nem is zavart, hogy egymást kezét fogjuk. Átéreztem a melegségét, ami nagyon jól esett.
Élveztem, hogy Tae újra a közelemben van, pontosan mellettem áll.










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése