2017. szeptember 24., vasárnap

✧6. fejezet✧

Szia!


Nagy nehezen sikerült megírnom az 5. fejezetet, végül elérkezett a 6. fejezet is, aminek szintúgy örülök, mint ti (vagyis remélem).
Nem írnék olyan sokat a "köszöntő"be újra, szóval csak rögtön leírom, hogy miket tudtok a mostani fejezetben elolvasni. Ez is rövid lesz, mivel nem szeretnék mindent lespoilerezni, szóval kezdjünk is bele!
Ebben a fejezetben ezeket olvashatod: Úgy lett vége, hogy Jae nem tud dönteni, hogy kivel menjen el holnap találkozni. Tae vagy Hacchan? Vajon melyik lenne a jobb? Jae egyszerűen nem tud dönteni, mert nem akarja megbántani semelyiküket se. Jae nehéz helyzetbe kerül.
De pontosan mit fog csinálni? Vajon mindkettőjüknek azt mondja, hogy programja van, vagy valamelyikükkel végül csak elmegy? Talán kiderül, ha elolvasod! További kellemes olvasást kívánok a fejezethez!
Kim Lee

2017. szeptember 20., szerda

✧5. fejezet✧

Szia!


Igen, kissé rég hoztam meg a fejezetet, talán egy friss bejegyzést is...
Sikeresen valahogy megtudtam írni az 5. fejezetet végül, de lehet, hogy kissé össze lett kapkodva, mivel kevés szabadnapom van, még a hétvégeken is vannak programjaim vagy tanulni valóim. De legalább most már sikerült megírnom egy fejezetet!
Jejj! Már az ötödik fejezetnél tartunk, el sem hiszem! Igen, a 2. és a 3. fejezet között elég nagy különbség van, hogy mikor raktam fel, de attól függetlenül kint van!
Nagyon örülök, hogy idáig eljutottam, mondjuk nincs olyan sok olvasóm vagy "rajongóm". Nem. Az már túlzás lenne, ha azt mondanám, ha rajongóm. Nem, azok még nincsenek.
Na, igen. Eljutottunk az 5. fejezethez, már úgy kb. a sztori felénél tartunk, aminek én nagyon örülök! De talán mégsem annyira. Mindjárt itt a vége a sztorinak, de ne aggódjatok, mert hiszen ennek nemcsak egy évada lesz, hanem kettő vagy talán annál is több! Sokáig elviszem, ha ti is benne vagytok ^^
Ebben a fejezetben ezeket olvashatod: Egy találkozóról beszéltek Jae és Tae csevegésben, de elég viccesen, mert Jae először nem tudta, hogy azért hagyta el a beszélgetést Tae, mert felmegy Jae-hez. Hát ja. Kissé butának tűnhetett akkor, nemde?
Kiderül, hogy Tae azt hitte, hogy Jae anyja nincsen otthon, ezért könnyeben tudnak egymás között dumálni a történt dolgokról, de rosszul hitte. Az anyja igenis otthon volt.
Kissé zavaros lesz Bocchan és az anyuka találkozása, mert az anyja máig se tudott neki megbocsátani. De vajon most megbocsát neki? Hm? Ki tudja! Csakis akkor tudod meg, ha tovább olvasod! További jó olvasást kívánok a fejezethez!
Kim Lee

2017. szeptember 9., szombat

Helyzetjelentés

Szia!


Hát... kissé rég írtam a blogba, de most el is mesélem, hogy miért nem vagyok aktív, és miért nincs egyetlen egy új bejegyzés vagy új fejezet a blogon.

Először azzal kezdeném, hogy köszönöm, aki visszatér vagy vissza fog térni a blogra, hogy elolvassa ezt a bejegyzést, mivel nagyon fontos. Köszönöm!

Na, akkor.
13 éves vagyok, vagyis 14 leszek novemberben, és számomra ez az év az, ahol a tanulásomra kell inkább koncentrálnom, mint egyéb más vagy kisebb dolgokra. Mint például a blogolásra. 8.-os vagyok, majd jön a gimnázium és a többi év, aztán az érettségi. Mivel nagyon nehéz a blogomra is koncentrálnom, ezért nehezen tudom a fejezeteket hozni, mert nekem ez a történet nincsen sehova leírva, hanem csak úgy a fejembe pattan be, miközben írom egy blogger bejegyzésbe. Szóval, kissé zavar, hogy egyszerűbb lenne valahova leírni, majd bemásolni, de én valamiért mégsem szeretem azt, meg nincs is annyi időm, hogy leírjam, majd még átmásoljam és azután rakjam ki. Tudom, az értelmesebb lenne vagy netán könnyebb, de valamiért nekem nem áll közel a szívemhez.
Ez volt az egyik ok.

A másik pedig az lenne, hogy szó szerint az én gépem az kihalt. Már nagyon régóta küszködök vele, hogy az a gép gyors legyen vagy bármivel jobb, de ahogy nézem és látom, annak a gépnek annyi. Tele lett vírusokkal, egyszer frissítették is, de nem ment semmire. Ebben az évben kaptam egy gépet, de az a nővérem volt gépe volt, amit szépen újjá telepítették, de az se bírta sokáig. Egyszerűen nem tudott bekapcsolni, pedig nem csináltam vele semmit, csak a blogommal foglalkoztam és pár képpel. Hát, ilyen a sors. Zavar, hogy mindig nekem mennek tönkre ilyen hamar a gépi eszközök. A telefonom is már a pokol és a világvége szélén van, de még bírom. Valamiért hamar tönkremennek nekem az eszközeim.
Na, igen. A gépem miatt nem tudtam egyben írni, ráadásul ezt a bejegyzést is úgy írtam meg, hogy a nővérem új gépét kölcsönkértem, hogy ezt meg tudjam írni, és tudjak nektek szólni.

Jó sok dolgom is van, nincs időm, hogy kivárjam mire betöltődik a gép vagy akár meghal, mivel a tanulás sokkal fontosabb nekem. Mindennap hat/hét órám van, és utána rögtön el kell kezdenem tanulni, mert este nem szerettem soha tanulni. És ne felejtsük el a többi programomat. Járok még ezek mellett fuvolára, zumbára, konfirmációi előkészítőre, zenés tornára és egyéb dolgok. Természetesen nem szabad ezeket kihagynom, mivel nagyon számítanak nekem, főleg a fuvola és a konfirmációi előkészítő. Ráadásul ebben az évben is fogok "újrakonfirmálni", ami a ballagás után vagy előtt lesz. 

Igyekszem minél hamarabb a fejezetet hozni, és a másik blogomon a bejegyzéseket, mivel nem szeretnék lemaradni semelyikről se, vagyis nem szeretném, ha ne lenne egyetlen egy bejegyzésem se hónapok múlva. 
Egy jó hírem van. Születésnapomra egy új gépet kapok, ami remélhetőleg tényleg jó lesz, és akkor már teljes lesz minden. Frissebb lesz a blog, és a fejezetek is netán hamarabb fognak jönni. Másik jó hír, hogy egy kritikát rendeltem egy zseniális írótól (Crititche de Nessa), aminek még nincsen meg az időpontja, hogy mikorra rakja ki, de remélem, hogy segíteni fog, hogy miben javíthassak vagy dolgozzak meg rajta.

Khm. Akkor szerintem ez a bejegyzés ennyi lenne. Direkt nem úgy írtam, hogy ez most egy ideiglenes szünet lenne, mivel nem az. Nem tartok szünetet. Ez csak egy figyelmeztetés, hogy miért nem vagyok friss és aktív az internetbugyraiban. Köszönöm a megértésedet, ha elolvastad a bejegyzést az elejétől a végéig! Találkozunk még, vagyis hamarosan fog érkezni az 5. fejezet! :)

Kim Lee